Magyar V�mp�rok  Sz�vets�ge

     Akik est�nk�nt egy-egy szaftos horrorfilm elfogyaszt�sa ut�n azzal nyugtatgatt�k magukat, hogy Drakula csup�n az �reg Stoker k�pzelet�nek sz�lem�nye �s egy�ltal�n, a v�mp�r mint olyan a filmes szakma �gyes teremtm�nye a mozik megt�lt�s�re, nos, azoknak rossz h�rrel kell szolg�lnom. Ugyanis a v�mp�rizmus, a v�rsz�v� l�nyek m�tosza egyid�s az emberis�ggel �s minden kult�r�ban megtal�lhat� m�toszok, mes�k form�j�ban. �s ugye Daniken �ta tudjuk, hogy minden legend�nak van val�s�galapja.

     M�r az �korb�l ismeretesek olyan l�nyek, szellemek, melyek a haland�k v�r�vel, h�s�val t�pl�lkoztak. Az �g�r�g m�tosz szerint Lamia gy�ny�r� kir�lyn� volt �s mint szemreval� haland�, nem ker�lhette el az akkori asszonyok sors�t, Zeusz szemet vetett r�. �m ahogy az lenni szokott H�ra ez�ttal sem t�rte f�rje h�tlenked�seit �s elrabolta Lamia gyermekeit. Szeg�ny asszony a gyerekei elveszt�se miatt �rzett f�jdalomt�l gonosz sz�rnyetegg� v�ltozott �s ezent�l haland�k v�r�vel csillap�totta szomj�t. A g�r�g�k az�ta lami�knak h�vj�k azokat a v�riv� szellemeket, akik n�i alakban j�rnak a haland�k k�zt �s elrabolj�k, majd f�lfalj�k gyermekeiket. A v�mp�rok sz�ndarabokban is megjelentek, t�bbnyire mint k�s�rt� gonosz szellemek, itt brukolakhosznak vagy empus�nak h�vt�k �ket.

     D�ni�ban mara nevezet� d�mon k�s�rtett, ez nappal sz�p fiatal l�ny k�p�ben �lt a haland�k k�zt, �jszak�nk�nt pedig emberek v�r�vel t�pl�lkozott. Ha valaki beleszeretett le�ny k�p�ben, nos, az rosszul j�rt.

   Mint l�thatjuk, szinte kiv�tel n�lk�l minden n�p kult�r�j�ban megtal�lhat� a v�rsz�v� sz�rnyeteg m�tosza. Nem csoda h�t, ha a v�mp�rok term�szete, a vel�k kapcsolatos hagyom�nyok �s v�dekez�si m�dozatok is igen elt�r�ek. El�sz�r is l�ssuk, milyen tulajdons�gokkal ruh�zt�k f�l eleink a v�mp�rokat, mik a legismertebb jellemz�k.

     Mik�nt lesz valakib�l v�riv� holt? Ennek sz�mtalan oka lehetett. Az egyik legk�zenfekv�bb, hogy az �ldozat maga is v�mp�rr� lett, ak�r egy fert�z� betegs�g. Azt�n k�l�n�s vesz�lyben forogtak az �ngyilkosok, a b�n�s �letet �l�k, a pog�nyok. S�t, ak�r az �rtatlanok is, ha egy csecsem�t nem kereszteltek meg hal�la el�tt, vagy az az ember, akit nem temettek el tisztess�ggel, szint�n v�mp�rr� v�lhatott. Persze egyes helyeken az is el�g volt, ha egy gyerek sz�let�se idej�n farkasok ord�tottak, vagy t�l sok�ig �lt anyatejen. Ne adj isten az apa kil�te meglehet�s hom�lyba borult… Sz�val ilyenkor r�gvest r�s�t�tt�k az illet�re, hogy bizonyosan v�mp�r lesz bel�le hal�la ut�n.

     Eg�szen hihetetlennek t�nik, de m�g a 19. sz�zadban is hatalmas hiszt�ri�t keltett egy-egy �ll�t�lagos v�mp�r felt�n�se. Mind a gazdag, tudom�nyos �s feltal�l� emberekkel teli Angli�ban, mind az elmaradottabb, szeg�nyebb havasalf�ldi parasztok k�r�ben. S�t, az ut�bb eml�tett k�rny�ken m�g a mai napig hisznek a v�mp�rok l�tez�s�ben. A k�z�pkorban pedig �ssze se lehetne sz�molni h�ny embert �gettek meg v�mp�rs�g v�dj�val. Hisz ez �pp oly b�n�s cselekedet volt, mint a boszork�nys�g, vagy a farkasembers�g. Az �lland� retteg�s, f�lelem azt�n olyan t�rh�z�t hozta l�tre a gonosz d�monok elleni k�zdelemnek, illet�leg azok felkutat�s�nak, hogy ak�r egy eg�sz k�tetet meg lehetne t�lteni vele.

      Mindezek ellen�re sokszor megt�rt�nt azon kellemetlen helyzet, hogy a h�ziak saj�t magukon fedezt�k fel az �rt� szellem nyomait, vagyis azut�n, hogy megt�rt�nt a baj. H�t ilyenkor j�ttek a k�l�nf�le b�b�jok �s kuruzsl�sok, fokhagymafogyaszt�s zs�ksz�mra. Term�szetesen azon szerencs�tlenek, akik hitt�k, hogy v�mp�r gy�tri �ket, aligha el�gedtek meg fokhagym�val. Enn�l sokkalta drasztikusabb eszk�z�kh�z folyamodtak. Bevett szok�s volt a v�mp�rnak hitt halottat ki�sni, sz�v�t kiv�gni majd el�getni, a hamvakat v�zbe kevert�k �s ezt a kokt�lt mindenkinek, aki beteg lett, meg kellett k�stolnia egy �tkeresztez�d�s k�zep�n, szigor�an �jf�lkor. A szertart�s ut�n garant�ltan meggy�gyult az �ldozat, jobban lett, a hat�s�gok viszont kev�sb�, akik m�g ma, a 21. sz�zadban is harcolnak a babon�s hullagyal�z�k ellen. Legal�bbis Rom�nia egyes eldugottabb r�szein.

      Hogy maga a v�mp�rizmus m�tosza honnan ered, azt nem lehet tudni pontosan. Err�l is t�bb elm�let l�tott napvil�got, tal�n ha mindet �sszeadjuk, akkor kapjuk meg az igazs�got. Gustav Jung szerint az emberis�g kollekt�v tudatalattij�ban �l a v�riv� sz�rnyeteg k�pe. Azt�n a k�l�nf�le betegs�gek is hozz�j�rulhattak a v�mp�rm�tosz kialakul�s�hoz, k�zt�k a pellagra a legf�bb gyan�s�tott. Ez egy vitaminhi�nyos betegs�g, t�netei k�zt szerepel a s�padts�g, lesov�nyod�s, a sz�j�reg ny�lkah�rty�j�nak bev�rz�se, sebesed�se. R�ad�sk�nt a pellagr�s beteg b�re �rz�kenny� v�lik a napf�nyre. Azt�n egyesek szerint a D�l-Amerik�ban �shonos v�mp�r-denev�rek alakja is �sszef�gg�sbe hozhat� az �l�holtakr�l kialakult k�ppel. Az viszont vitathatatlan, hogy a ma ismert, k�zkedvelt Drakula figura megteremt�se egy�rtelm�en az �r� Bram Stoker sz�ml�j�ra �rhat�. Mivel a v�mp�rm�tosz kiemelked� alakja, �gy meg�rdemli, hogy �let�tj�val is megismerkedj�nk p�r mondatban.

     Bram Stoker 1847 november�ben sz�letett Dublinban. Gyermekkora meglehet�sen szerencs�tlen�l alakult, egy betegs�g folyt�n eg�szen nyolc �ves kor�ig �gyhoz k�tve tengette �let�t. A k�s�bbiek sor�n azonban teljesen fel�p�lt, s�t, �lsportol� v�lt bel�le. Sok�ig kritikusk�nt dolgozott az Evening Mailn�l, ez az�rt fontos momentum �let�ben, mivel ezid�t�jt ismerkedett meg a neves londoni sz�n�sszel, Henry  Irvinggel. Val�sz�n�s�thet�, hogy bar�tj�nak karaktere, megjelen�se ihlette Drakula gr�f k�lsej�t. Nem lehetett valami bizalomgerjeszt� ember. Minden esetre a v�mp�r gr�f alakj�nak megform�l�s�hoz egy t�rt�nelmi alak is hozz�j�rult, n�v szerint Vlad Tepes, a 15. sz�zadban �lt havasalf�ldi vajda.

     Bram Stoker Drakula c�m� reg�nye v�g�l 1897-ben jelent meg, hatalmas sikert aratva. B�r az irodalomban m�r voltak el�zm�nyei a v�mp�rok m�tosz�nak, a romantikus Byron, vagy Giovanni Polidori munk�iban is tal�lkozhatunk vel�k, m�gis nyugodtan �ll�thatjuk, Stoker egy �j m�fajt teremtett. Ez a siker pedig az�ta t�retlennek bizonyult, j�t�kok, k�nyvek, filmek, s�t k�preg�nyek folytatj�k a megkezdett hagyom�nyokat. A v�mp�rok szinte v�gigk�s�rik a 20. sz�zad t�rt�nelm�t, a v�riv� sz�rnyeteg m�tosz�nak form�l�d�sa t�k�letes lenyomata a t�rsadalomban, kult�r�ban v�gbemen� v�ltoz�soknak.

      A legkor�bbr�l f�nnmaradt Drakula adapt�ci� Friedrich Wilhelm Murnau rendez�s�ben ker�lt a n�z�k�z�ns�g el�. A film Nosferatu, a borzalom szimf�ni�ja c�met kapta �s 1922-ben k�sz�lt el. A n�vv�ltoztat�sra az�rt volt sz�ks�g, mivel a rendez� nem kapta meg a jogokat Stoker �zvegy�t�l. Mivel ett�l eltekintve a t�rt�net szinte hajsz�lra egyezik a reg�nnyel, pl�gium per kerekedett az �gyb�l �s b�r�s�gi d�nt�s nyom�n a filmet megsemmis�tett�k, csup�n n�h�ny tekercs maradt f�nn az ut�kor sz�m�ra. Ebben a feldolgoz�sban Nosferatu, a v�mp�r m�g val�di sz�rnyeteg, semmi k�ze sincs a haland�k vil�g�hoz. A gyilkol�s, t�pl�lkoz�s �szt�ne hajtja, elpuszt�tani is csak �gy lehet, ha egy ifj� sz�z �nk�nt felaj�nlja neki v�r�t �s feledteti vele az els� kakassz�t.